Spirituális ünnepek - Szent Iván Éj - Mágia, varázslatok
Szent Iván hava (Nyárelő, Napisten hava) Junónak, a Holdistennőnek a hónapja, akit a művészetben úgy ábrázolnak, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget.
URAIM! AJÁNDÉKOZZÁTOK MEG SAJÁT FELESÉGETEKET-HOLDISTENNŐTÖKET EGY SZÉPSÉGES AJÁNDÉKCSOMAGGAL a weboldalunkról!
De nézzük bővebben a Szent Iván éji varázslatokat...mit üzen ez a különleges spirituális ünnep nekünk?
űSzent Iván éjjele – vagyis a nyári napforduló ünnepe – az év egyik legmisztikusabb, legősibb ünnepe, amely a fény diadalát, a természet erejét és a szerelem varázsát ünnepli. Magyarországon június 23-ról 24-re virradó éjszaka tartják, de gyökerei sokkal régebbre, még a kereszténység előtti pogány hagyományokig nyúlnak vissza.
Szent Iván éj a nyári napfordulóhoz kapcsolódik, amikor az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája van. A nap ilyenkor „megáll az égen”, innen ered a „napforduló” elnevezés. Az emberek már az ókorban is mágikus jelentőséget tulajdonítottak ennek az időszaknak: a természet ekkor tetőzik, a termékenység, a bőség és a szerelem ünnepe ez.
Tűzugrás és tisztító erőA magyar néphagyomány leglátványosabb eleme a tűzgyújtás és tűzugrás. A lobogó máglya körül összegyűlnek az emberek, énekelnek, táncolnak, és a bátorság, a tisztulás vagy akár a szerelmi jóslás jegyében átugorják a lángokat. Úgy tartották, hogy aki együtt ugrik át a tűzön a párjával, az örökre együtt marad.
Mágia és gyógyító növényekSzent Iván éjjelén a természet különleges erőket kap. Úgy hitték, hogy az ilyenkor gyűjtött gyógynövények – például az orbáncfű, cickafark vagy zsálya – hatékonyabbak, a gyógyító erejük megsokszorozódik. A babonák szerint ilyenkor megnyílik a világok közti kapu, a tündérek, szellemek és más láthatatlan lények is közelebb kerülnek az emberekhez. János nap éjjelén a növények titokzatos és mágikus erővel bírnak, amiből az emberek is részesülhetnek, ezért János napkor gyógynövényeket gyűjtöttek.
--Harmat--:
Különleges erővel bírt János nap éjjelének harmatja is. A mezőkről gyűjtött János napi harmatot életvíznek tartották: az ezzel való mosdás meggyógyította a szem és borbetegségeket. A lányok hitték, hogy a János napi harmat megőrzi fiatalságukat és szépségüket.
--Páfrány--:
Szent Iván-napjával véget értek a mezei munkák és kezdetét vette a kaszálás ideje.
A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és aki ezt a ritka virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is megtalálja hamarosan. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki viszont mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket.
--Cseresznye--
A tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő.
MIT ÜZEN NEKÜNK SZENT IVÁN ÉJJELE?Ebben az ünnepben ott él a fény és sötétség, a természet és lélek, a valóság és varázslat örök tánca. Egy lehetőség az elengedésre, a megtisztulásra, új szándékok megfogalmazására – és a szerelem megidézésére. Egy emlékeztető, hogy a világ nemcsak racionális, hanem mélyen szimbolikus és csodákkal teli is lehet.
